A szomjoltó

Kapcsos B. Károly; Szomjoltó

Az úton sem járnak
s a kút is már árva,
ritkán olt szomjat,
hűs kincse poshad,
rozsda rágódik rajta,
fémtestét már falja.

Szél ha támad,susognak a fák
elhitetik vele,jön a megújulás,
ép lesz a teste,simítják kezek,
tudják,cél nélkül létezni minek?

Guggoló házak lesik,
merednek vak szemeik,
látták,osztotta kincsét,
nem nézte kik vitték,
évszakok suhantak el,
s lábát moha fedte be.
Rézi