(Saját festményem)
Kapcsos B. Károly; Szabadság
Partja nincs a víznek
s lángol a messzeség,
lelkem kötnék gúzsba,
testem, már árnyék kép.
Oldódom hát a pírban
hív rég, a szabad világ,
hang nélküli sikolyom
hervad, gyökértelen virág.
Vérem árad, lábam köti
gyűrűző múltam habja,
feszülök neki a szélnek,
testemnek vagyok rabja.
4 megjegyzés:
Szép kép! Mint lelkes amatőr engedd meg, hogy gratuláljak! Nagyon tetszik!
Köszönöm Joe bácsi! :) Ági
Kedves Ági!
Elnézésedet kérem, az ismeretlen megszólalásért, de hatalmába kerített a képed, azután a többi is fokról fokra, ahogy haladtam a blogodon...engedd meg, hogy egy amatőr véleményével gratulálhassak Neked.
Köszönöm szépen, ez nagyon kedves! Vagyis, hálás vagyok a véleményedért, és örülök, hogy tetszik a festményem! Én egy kicsit féltem tőle, épp a téma miatt! :)
Üdvözletem; Ági
Megjegyzés küldése